Egyirányú mozgás elmélete, törvénye...
 

 Egyirányú mozgás elmélete, törvénye...
(Szerző: Szlobodnik László - 2015.08.07.)

A napokban gondolkoztam el globálisan a mozgásról, minekután fantáziámat Einsteinhez hasonlóan "kiengedtem" a világegyetembe, az Univerzumba és a különböző mozgásokon kezdtem el gondolkozni.
Az alapgondolatom abból indult ki, hogy a földön, mint az Univerzumban is minden mozgásban van, folyamatosan változtatja a helyét. Egyetlen egy nyugvó, gyakorlatban álló testről, objektumról sem beszélhetünk. Persze első szemlélődésünk, például a természetben egy erdőben látszat nyugalmat, "álló" helyzetet tükröz, de ez pusztán csak a nézőpontunk, elménket megtévesztő tudatos elképzelésünk adja. A másodperc változásával együtt változik minden test, részecske mozgása, hiszen ha mást nem is veszünk alapul, akkor bolygónk mozgása önmagában mozgásban tartja a testeket és a részecskéket. Ez annyit jelent, hogy térben és időben folyamatosan "elcsúszik" a helyzete az adott dimenzióban mindennek, ráadásul ugyanabba a helyzetbe sem kerülhet vissza, hiszen maga a mozgó, pontosabban tengelye körülött forgó föld is egyre távolodik el egy bizonyos ponttól, az ősrobbanás magjától (Univerzumunk tágulása).
Az előző konklúziómból levezetve tehát megállapítható, hogy folyamatosan mindig és minden mozgásban van, még ha egy picinyke "térszeletben" akként is értelmezi agyunk, hogy állunk, ill. körülöttünk a tárgyak, objektumok is állnak. Pusztán illúzió, de az illúzió éppen a valóság elfedését adja, mint egy bűvész trükkben a mágus.

Miután minden mozog és folyamatosan, azt vizsgáltam meg, hogy a földön miként és milyen mozgások vannak. Sok. Nagyon sok fajta, összességében egymáshoz képpest folyamatosan távolodnak és közelednek is testek.
Ezekben a mozgásokban kerestem egy rendszert, melynél a következő megállapítással éltem. Alapmozgási iránynak (sebességnek és iránynak) a föld forgási irányát tekintettem. Tehát amikor egy test, objektum vagy éppen részecske mozgását viszonyítom, akkor azt nézem, hogy a föld forgásával azonos irányú-e, azaz "gyorsabb" a mozgása (ide sorolandó az adott szögben elhajló irányú mozgás is), a föld egy adott "tér szeletkéjéhez" képest változatlan, azaz relatív nincs mozgásban, akkor a földforgási sebességéhez képest "azonos sebességű" mozgásnak tekinthető. Ha a föld forgásával ellentétes irányú (ide sorolandó az adott szögben elhajló irányú mozgás is), akkor pedig lassabb a mozgása, hiszen kivonandó a mozgás sebessége a föld forgásának a sebességéből. Maradt továbbá egy alternatíva, mikor a föld mozgására pontosan merőleges mozgással bír egy test, objektum vagy részecske, ugyanis ebben az esetben a viszonyított sebessége azonos a relatív állóéval, hiszen a földforgási sebességét tekintve azzal azonos az is.

Az előző bekezdést tovább rendszerezve megállapítható, hogy minden test iránya, látszat mozgásától függetlenül azonos térben és időben, hiszen mindegyik megegyezik a föld forgási irányával. Ekként megfogalmazható az is, hogy minden test, objektum és részecske teljesen azonos irányba halad. Ez elsőre talán egy-két anomáliával vitatható, de ha levezetjük egy picit hosszabb időben és térben a mozgásokat, azok összehasonlításával, akkor be kell látnunk, hogy valóban helyes a fentebbi megállapításom.

Kiterjesztve a mozgások vizsgálatát és a viszonyítását, ha kevés lenne az olvasónak, akkor legyen a viszonyítás az Univerzum tágulása, azaz a föld távolodása egy adott ponttól, azaz ezen aspektusból vizsgálva már nemcsak a testek, objektumok és részecskék mozgása azonos, de mindezek együttesen a föld teljes egészének a mozgásával is azonos, azonos irányú...

szlobilaci

<<< vissza

 

 

   Minden jog fenntartva! - © 2012-2019